Adott egy újsütetű rendező-forgatókönyvíró-producer (George Clooney), egy mai szépfiú (Ryan Gosling) és egy fondorlatos, sokak izgalmi szintjét emelő téma. A hatalom árnyékában című film az amerikai elnökjelölt-választási kampányról szól, s így, ab ovo tele van erkölcstelenséggel, etikátlansággal és az emberi gyarlóság garmadájával. A filmet – amelyet mostanság mutattak be hazánkban – elkerüli a katarzis, így a néző egy élménnyel kevesebb. No meg hollywoodi mézzel-mázzal is kevesebb, és ez jó hír. Politikacsinálás kívülről-belülről, felülről-alulról, jelentés a boszorkánykonyhából.
A sztori – amely adott esetben meg is történhet – egy politikai tanácsadóról (Nagymenő) és az ő fiatal segítőjéről (Kismenő) szól, akik Mike Morris kormányzó (George Clooney) demokrata politikus elnökjelölti kampányát irányítják. A tét nagy: az államokban megrendezett választások győztese lesz a demokrata párt elnökjelöltje. Ezért hát, Nagymenő (Philip Seymour Hoffmann) és kitanított jobb keze, Kismenő (Ryan Gosling) sem embert, sem Istent nem ismerve szentesítik az alávaló eszközöket.
Kismenő felel a kampány operatív irányításáért, így minden ilyen munka (például kötetlen szexelés a rendkívül vonzó gyakornokkal) őrá hárul, míg Nagymenő a háttérből irányít. Kismenő felszedi a gyakornoklányt, akivel már az elején közli, hogy csak szex és más semmi, illetve inti attól, hogy kiderüljön kettejük románca. A kampánycsapat szépen felkészíti minden szereplése előtt az elnökaspiránst, csak erkölcsből (visszamenőleg) nem. Kiderül ugyanis, hogy sok ezer dollárt akar kölcsönkérni a gyakornok (Evan Rachel Wood) a kormányzótól, mert korábban szíveskedett felcsinálni, s a nő el akarja vetetni magzatát, nehogy rossz fényt vessen a kampányban Morrisra. Kismenő egy merő frászban van, egyrészt mert csúnya, bűnös kapcsolatot létesített a nő a kormányzóval, másrészt, mert támadási felületet hagy a kampányban e tény – amennyiben persze kitudódik.
Ez nem, de más eljut a médiához: történt ugyanis, hogy Kismenő találkozik a demokrata párt rivális kampánygurujával (Paul Giamatti), aki át akarta csábítani magukhoz; sikertelenül. A találkozóról Kismenő elfelejtette tájékoztatni Nagymenőt, aki – persze megtudta a dolgot -ördögi tervet eszelt ki: eladja az egyik legnagyobb lapnak a sztorit, hogy lejárassa Kismenőt, és eltávolíthassa az útból. Csakhogy – és a csavar itt leledzik a filmben – közben Kismenő megtudja a kormányzóról a félreszexualizálás tényét, s megzsarolja. Azt követeli: rúgja ki Nagymenőt, hogy átvehesse a helyét, különben kitálal. A kormányzó belemegy a dologba. A film az újdondász Nagymenő első tévéinterjújánál fejeződik be.
A becstelenség, az etikátlanság, és a gazemberség miatt nem élhet át az ember katarzist, ugyanis a gyakornoklány az abortusz után öngyilkos lesz, így mutatva lojalitását a kormányzóhoz. Ez persze nem szorítja az új Nagymenőt arra, hogy kiadja a sztorit, revideálja nézeteit, s elhagyja a kormányzót. A fiatal lány tehát feláldozta magát a becstelenség, az etikátlanság és a gazemberség oltárán, Nagymenő pedig menetel tovább, mintha mi sem történt volna, kart karba öltve a kormányzóval, bele a politikai és morális fertőbe.
A bejegyzés trackback címe:
https://hedon.blog.hu/api/trackback/id/tr874043990
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Az nem kritika, hogy elmeséled az egész sztorit. Ráadásul nettó taplóság is, így, spoiler figyelmeztetés nélkül.
@Beyonder: Köszönöm az építő jellegű hozzászólást. A lead amúgy felér egy spoilerrel is. Olvasd el figyelmesen!