A „persona non grata” analógiájára, némi Google Fordító segítségével készített címmel felvezetett feketekávé-kesernyés írásom egy nagy sopán. Sopán a „2011. évi LXI. törvény” miatt, másképp a nemdohányzók védelméről szóló törvény okán. Sirám egy dohányostól.
Alapállás: a normális, empatikus dohányos eddig sem dohányzott zárt térben olyan társaságban, amelyben a) terhes nő volt, b) valaki nem bírta a füstöt, c) valaki étkezett. Persze, ha egy másik asztalhoz megjött a leves, akkor – természetesen – nem nyomja/nyomta el a dohányos a cigijét/szivarját/pipáját. Ezt lehetett volna rendezni azzal, hogy kizárólag jól elzárt térben (külön teremben) szellőzést biztosítva engednék meg a továbbiakban is a dohányzást. Vagy a melegkonyhás helyeken – s ez rendben lenne – ab ovo tiltsák be. Ehelyett: áprilisig tűr, utána mindent, mindenhol tilt!
Nézzük, hogyan szól a törvény:
„2. § (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szabad dohányozni
a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,
b) közösségi közlekedési eszközön,
c) munkahelyen”
stb. stb.
Semmi kibúvó, semmi könnyítés, csak a könyörtelenség: zárt térben, vasúton, aluljáróban, megállóban tilos a dohányzás. Még az iroda előtt 5 méteren belül sem lehet rágyújtani. Most akkor ezt hogyan ellenőrzik? Jön az ÁNTSZ-es fehér köpenyes orvos egy közteressel vagy rendőrrel, kísérőjükül egy colstok szegődik, s milliméterre pontosan kimérik az 5 métert?! Oké, van olyan könnyítés a szabályban, hogy ahol nem megoldható az 5 méterrel arrébb történő cigizés, ott lehet az ajtó mellett is… Kösz…
Tudom jól: a nyugati országokban a miénkhez hasonló totális tiltás után emelkedett a cigit végleg lerakók száma, s a vendéglátóhelyeknek sem kellett tartós forgalomcsökkenést elszenvedniük, az első 3-5 hónapot kivéve.
Kíváncsi leszek a ma estémre: a tiltás óta először megyek „kocsmázni” (Budapest, Arany János utcához közeli kis „freccsező” pub) a barátaimmal, és hát kvázi „rágyújtás-köteles” az este. Ehelyett a bejárat előtt fogunk cigizni egyet-egyet, majd a csikket – nyilván nem lesz hamutál – az utcára fogjuk pöccinteni. Nem elegáns, nem szép, de ez lesz…
Lehet, hogy én is leszokom?! (Nem.)
