Megvolt. A tegnapi afrodiziákumos vacsora. Célom, ugye, az volt, hogy átbeszéljük a köztünk lévő problémákat, és azt is, „hol tart bennünk a világ”. Szerintem sikeres volt, így a fáradozásokat – mert voltak dögivel! – megérte.

Előbb léptem le a munkahelyről, cserébe vállalva azt, hogy még éjjel „beülök” egy amerikai napzáró conf call-ra, amely azonban nem történt meg, egyéb, bokros teendőink miatt… A főnökeimet kicselezve robbantam ki az irodából, majd utam az egyik hiperbe vezetett: belga csoki, avokádó, marhahús, kurkuma, tojás, pezsgő, eper, narancs, mandarin, banán. Be kell valljam, amit a környezetemben mindenki tud, hogy nem vagyok konyhatündér. Gyakran a teát is elsózom... Most viszont ki kellett tennem magamért, s mivel ez nem ment volna önerőből, segítséget kértem. Tegnap a séf, kedves vendéglátós barátom volt, de az USA-ból Skype-kapcsolatban voltunk egy régi cimborámmal (külsős tanácsadómmal), aki ért a főzéshez-sütéshez, kulináriához, párkapcsolatokhoz.

Már a vásárlás is megemelte a pulzusszámomat (csak nem „úgy”), nem kellett hozzá holmi afrodiziákum. De aztán a barátom segítségével kb. 2 óra alatt összeállt a vacsora: előételként avokádós pirítós, aztán „családalapító omlett”, a desszert pedig friss gyümölcsök gőzölgő csokoládémasszába forgatva. Na, ja!

A lakást úgy-ahogy kitakarítottam (ez mondjuk zömmel a konyhára és a fürdőszobára volt igaz), és 7 körül belépett az ajtón. Már kezdtem volna újramelegíteni az ételeket, mert kezdtek kihűlni, de szerencsére nem volt erre szükség. Nem nagyon tudott hova lenni a csodálkozástól; bevallom, nem túl gyakori, hogy vacsival várom, de azt hiszem, ez egészségvédelmi szempontból érthető.

Tulajdonképpen – azon túl, hogy nem volt olyan éhes és rossz napja volt – jól sikerült. Végre ki tudtuk beszélni magunkat, jókat nevettünk és elrendeztünk minden problémás kérdést. Aztán a pezsgőben lévő kis buborékok (mert azok a jók) elérték hatásukat – gondoljon mindenki arra, amire akar. Azt persze nem sikerült kiderítenem, az afrodiziákumoknak köszönhető-e, hogy másnap a szomszédok csúnyán néztek ránk a liftben, de annyi bizonyos: megérte.

Aki hasonlóban gondolkozik, mint én, annak a következő afrodiziákumokban gazdag dolgokat tudom javasolni: spárga, avokádó, chillipaprika (azért ezzel csínján bánni!), csoki, medvecukor, osztriga (én ezt is kerülném). A jópofa elnevezésű „családalapító omlett” sem volt rossz; még én is (na jó, „kis” segítséggel) el tudtam készíteni.