Hogy a történet már a legelején érthető legyen, elmondom: én vagyok a gasztronómia antiszakértője, a konyha antitündére, minden ételek elrontója. Ha a főzőtudásomra (illetve nem tudásomra) terelődik a szó, mindig azt mondom, hogy én még a teát is elsózom. Tudom, az a sikk, ha egy férfi tud főzni, de sajnos nekem ehhez nincs érzékem (lehet, hogy ez csak ürügy, s azt lehet fejleszteni…), illetve eleddig rá sem nagyon voltam kényszerítve. Egyszer-egyszer azonban főzésre vetemedek; a nyári flekkensütések egyértelműen mindig hozzám tartoznak, de alkalmasint pörköltekkel (szigorúan bográcsban) és egyszerűbb ételekkel is megpróbálkozom.

Egy egészen szimpla menüsort találtam ki és főztem meg egy fél évvel ezelőtt, mikor kis ünnepség volt nálunk. Étkezés közben senkinek nem volt „fura érzése”, mindenki repetázott is, de aztán… Este kaptam az első hívást, hogy az egyik „kosztosom” rosszul lett, s hányt. Nagyot nevettünk, s – nyilván viccelve – ráfogtuk a kajára. Aztán jött egy sms, hogy egy másik barátunk is rosszul lett. Két ember kivételével mindenkinek gyomorrontása volt, köztük nekünk is. Sokáig analizáltuk – két vécéjárat között – a menüsort, de nem tudtunk rájönni, mi okozta a bajt, ételmintát pedig nem vittünk az ÁNTSZ-be. Úgyhogy, azóta nem főztem, tisztán humánumból, az emberi faj iránti mély tiszteletből és szeretetből.

De! Hétvégére feljönnek barátnőm somogyi szülei, és mivel a barátnőm szombaton délutánig dolgozik, engem ért a megtiszteltetés (a többieket meg elfogta a félelem), hogy elkészítsem a szombati vacsorát. Nem, határozottan cáfolom, nincs bajom após- és anyóspajtással (ritkán látom őket), így nem készülök direkt megmérgezésükre. Viszont őzcomb-sülttel igen. Ma munka után megveszem a Bambi-alkatrészt (bocs!) a Vásárcsarnokban. Már ki is néztem egy receptet a Mindmegette.hu-n:

Őzcomb sütve

Hozzávalók:
•    kicsontozott őzcomb (olyan 1 kilónyi darab)
•    1 nagyobb fej hagyma
•    5-6 gerezd fokhagyma
•    1 db paprika
•    1 db paradicsom
•    10 dkg kenyérszalonna
•    25 dkg zsír
•    3-4 db olívabogyó
•    1-2 dl félszáraz fehérbor
•    só
•    bors
•    A páchoz:
•    1 kis fej hagyma
•    2 gerezd fokhagyma
•    borókabogyó
•    kevés mustár
•    csipetnyi zsálya
•    csipetnyi tárkony
•    egész bors
•    piros arany (nálam csípős)
•    extra szűz olívaolaj

Elkészítés:
Az őzcombot kicsontozom (amiből én készítettem fiatal állat volt, olyan egy kiló, egy kiló húszdekányi darabot kaptam belőle). Gondosan lehártyázom, szépen megformázom, kerekded alakú legyen, hegyes késsel spékeléshez előkészítem. A levágott darabkák mehetnek egy későbbi pörköltbe.

Elkészítem a pácot: keverőtálba lereszelek 1 kis fej hagymát, összezúzok 2 gerezd fokhagymát, beleadok pár szem borókabogyót és egész borsot, mehet bele 1 kávéskanálnyi mustár, ugyanannyi piros arany, csipetnyi zsálya és tárkony, felöntöm olyan fél decire való olívaolajjal, és alaposan összedolgozom. Beleforgatom a húsomat, hagyom benne állni 1-1,5 órát (ismétlem, zsenge húsról beszélek), de többször átforgatom.

Amíg a hús érlelődik, előkészülök a sütéshez. Először is iszom egy laza fröccsöt. A hagymát megtisztítom, negyedre, a paradicsomot cikkekre, a paprikát szeletekre vágom. A fokhagymagerezdeket tisztítás után hosszában felezem. A szalonnát szeletelem, majd felcsíkozom a spékeléshez.

Köretet is csinálok hozzá, én burgonyagombócban (recepttáramban) gondolkodom, azt is előkészítem. Ennyi munka után jár egy laza fröccs!

A hús megpácolódott, remek! A hegyes késsel beleszúrt résekbe belegyömöszölöm az előkészített fokhagymát és szalonnacsíkokat, a húst sózom, borsozom, és kenőtollal alaposan megkenem a páclével. Mehet bele a zsírral alaposan kibélelt sütőtálba, mellé teszem a negyedelt hagymát, a felcikkezett paradicsomot és a felkarikázott paprikát, aláöntöm a bort és a maradék páclevet. A sütőtálat lezárom, ha tepsi, akkor lefóliázom. Mehet be a 160 fokosra előmelegített sütőbe 1 órára.

Amíg a hús sül, készülhet a köret, és persze belém fér megint egy laza fröccs. Azért a húsra is ránézek, villával megszurkálom, a sütőlével alaposan átlocsolom, és készre sütöm.

Szálirányban szépen felszeletelem, köretként a burgonyagombócot adom mellé, de persze áfonyalekvár is kerül a tányérra, hiszen ő a sült vadak remek kiegészítője.

Megjegyzés:
Ez tipikusan frissen fogyasztható étel – szerintem. De ne essetek pánikba, a maradékából isteni vacsora készíthető, persze, ha nem untatok bele a vadhúsba! Jön a maradékos recept is hamarosan, persze ez pár nappal később is aktuális lehet!

Eddig a recept. Ha a holnapi Tényekben vagy a vasárnapi Naplóban a „Megmérgezte jövendőbelije szüleit” címmel hallotok tudósítást, azt nem biztos, hogy én követtem el. Bár, jelen állás szerint elképzelhető…